Ami mehet a komposztba:
Zöldség- és gyümölcs héj, citrusfélék héja (korlátozott mennyiségben), tojáshéj, kávézacc és teafilter, elhervadt virágok, szobanövények elszáradt részei. Levágott, már száraz fű, sövényvágás során keletkező ágak, lehullott levelek, kerti gyomok (virágzási idő előtt), lomb, aprított gallyak, lehullott gyümölcs, faforgács, fűrészpor, szalma, elszáradt (de nem beteg) növények. Ezen felül, más, szerves anyagok is hasznosak a komposztban, például növényevő kisállatok ürüléke, kartonpapír (azonban mértékkel), és fahamu (maximum 2-3 kg/m3).
Ami nem mehet a komposztba:
Például főzött konyhai hulladék, csontok, magokat tartalmazó gyomok, gyomgyökerek, húsevő állatok ürüléke, festékek, lakkok, olajok és zsírok maradványai, valamint a nem lebomló anyagok, mint üveg, fém vagy műanyag.
Hogyan kezeljük a komposztálót?
Az otthoni konyhai hulladékot külön erre a célra kialakított tárolóedényben gyűjtsük, és rendszeresen ürítsük ki a komposztálóba. A nyersanyagokat daraboljuk fel kisebb darabokra. Az aljára helyezzünk laza, ágas-bogas anyagot, hogy biztosítsuk a megfelelő levegőáramlást. Erre rétegezzük a konyhai és kerti hulladékot. Az anyagok keverése után várjunk 4-5 napot, majd figyeljük a hőmérséklet emelkedését. Ha megtelt a komposztáló, hagyjuk pihenni 5-6 hétig, amikor a leghősebb időszakába lép a bomlási folyamat.
A zárt komposztedényben legalább 8 hónap szükséges az érett komposzt kialakításához. Amikor az anyag teljesen apró szerkezetűvé válik és a komposzt lazán összetapadt, finom, erdőtalajra emlékeztető szagot áraszt, akkor tekinthetjük késznek a komposztot.
